Allergiavizsgálatok - Ételallergia Online

Táplálékallergia gyanúja esetén legelőször a házi gyermekorvost, illetve a háziorvost keressük fel. Ő irányítja tovább a beteget a megfelelő szakvizsgálatra.

Ma már sokféle anyagról kimutatták, hogy allergiát okozhat, a pollenektől a tartósítószerekig. Többféle módszerrel tudhatjuk meg, hogy mi magunk mire vagyunk érzékenyek.

Évtizedekkel ezelőtt kevesebb eljárás állt rendelkezésre az allergiaszűréshez. Élelmiszerérzékenység gyanúja esetén leginkább az úgynevezett kizárásos és terheléses teszteket alkalmazták. Az előbbi lényege, hogy a beteg étrendjéből megvonják bizonyos időre a gyanús élelmiszert, és ha ez idő alatt tünetmentes a páciens, akkor megvan a tettes. A másik módszer lényege az volt, hogy a megvonás után kórházi környezetben egy vagy több héten keresztül kapta a beteg az allergiagyanús táplálékot, és közben megfigyelték a szervezet reakcióit. A két eljárás együttes alkalmazása alapján állították fel a diagnózist.

Napjainkra az immunológia fejlődésének, a biológiai ismeretek bővülésének és a környezet megismerésének köszönhetően a különböző allergének csoportokba sorolhatóak. Ismertekké váltak a levegőben terjedő allergének, az élelmiszer allergének, illetve a kontakt allergének. A különböző csoportok között elmosódnak a határok és számos keresztallergia ismerhető fel. A diagnózis felállítása sokkal bonyolultabb feladat, mint amilyennek látszik és ezért meghatározott protokollok szerint történhet.

Ételallergia gyanúja esetében először a diagnózis szempontjából alapvető információt tartalmazó teljes körű orvosi és táplálkozási kórtörténetet –anamnézist- veszi fel a vizsgálatot végző orvos. Ennek keretében többek között kérdéseket tesz fel arról, hogy

az észlelt tünetek milyen gyorsan alakultak ki az étkezést követően;
a tünetek minden esetben egy bizonyos étel elfogyasztását követően jelentkeztek-e;
körülbelül milyen mennyiségű allergén gyanús étel elfogyasztása okozott panaszokat;
illetve mások is beteg lettek-e az adott étel elfogyasztása után stb.

Szintén alapvető jelentőségű információval szolgál az orvos számára egy táplálkozási-tüneti napló, amely részletes adatokat tartalmaz a beteg által elfogyasztott ételekről, gyógyszerekről, étrendkiegészítőkről és arról, hogy az étkezést követően kialakult-e valamilyen reakció, ha igen, akkor milyen és milyen időn belül. A napló segítségével többek között a reakciók jellegének feltérképezése is lehetővé válik. Ez nagyon fontos ismeret a későbbi vizsgálatok szempontjából.

Az anamnézis és a táplálkozási tüneti napló mellett különféle diagnosztikus tesztek elvégzése is szükséges.

Ilyen vizsgálat például az úgynevezett prick módszer (Prick teszt), amely az élelmiszeren kívül, pollenekre, házipor atkára és gombákra is alkalmazható. Az vizsgálat előtt jó, ha a beteg nem fogyaszt olyan élelmiszert, amely esetleg allergén. Nem fogyaszthat előtte néhány napig antihisztamint (azaz allergiás tünetek megszüntetéséhez használatos gyógyszert) sem, mert befolyásolná a vizsgálat eredményét.

A Prick teszt alkalmazása háton vagy a kar belső oldalának bőrén történik. A teszt elvégzése úgy történik, hogy az orvos vagy az asszisztense először alkohollal megtisztítja a bőrfelületet, majd egy íróeszközzel megjelöli azokat a részeket, (pontokat) ahová az allergéneket, és a kontrollanyagot (hisztamint) a bőrbe juttatják. Ezután a beteg a megjelölt bőrterületekre egy-egy cseppet kap különféle allergén anyagokból, amelyeket az orvos vagy asszisztense a bőrön kicsi karcolást ejtve a hámrétegbe juttat. A teszt során leggyakrabban használt anyagok: a tehéntej, a gabonák, a citrusfélék, a hal és húsfélék, a tojás, az aprómagvas gyümölcsök, a mogyoró és a szója. A növények közül például a parlagfű, az ürömfélék, a pázsitfűfélék, a nyírfa, a nyárfa, az akác stb hatását tesztelik a leggyakrabban. Fél órás várakozás után (vagy alatt) már láthatóvá válik, hogy mire allergiás a beteg: ott ugyanis, ahol az allergiát okozó anyag került a hámrétegbe a bőr viszket, kivörösödik, éget, felduzzad, vagy kiütésessé válik.

Az epicután vagy patch teszt nem karcolásos bőrteszt. Elsősorban a bőrrel érintkező anyagok által kiváltott bőrreakciók vizsgálatát segíti. Ebben az esetben a hátra helyezik a vizsgálandó anyagokat és tapaszt helyeznek rá. Az eredmények leolvasása több napig is eltarthat. A vizsgálat időtartama alatt a beteg hátán lévő tapaszt nem érheti víz. A mindennapi tisztálkodás elvégzése ezért egy kis kellemetlenséggel jár.

Az allergia diagnózisának felállítását vérvizsgálat is segítheti. A levett vérmintából meghatározható például az összes ellenanyag szint, illetve egyes allergén specifikus ellenanyagok mennyisége is. Ha a vizsgált anyagok között van allergén, azt a már elkészített vizsgálati lapon megjelölik. Megesik, hogy nem százszázalékosan egyértelmű az eredmény, ebben az esetben kérdőjelet kap a gyanús anyag, és használatát nem ajánlják a betegnek. Nem minden táplálék allergén mutatható ki vérvizsgálat segítségével.

Ritkábban alkalmazott vérteszt, amely általában gyógyszerérzékenység igazolását segíti, amikor a betegtől levett vérből származó fehérvérsejtekből allergén jelenlétében tenyésztést végeznek. Az eredményre ilyenkor néhány napot várni kell.

Az ételallergia diagnózisa egyértelműen nem állítható fel pozitív bőrteszt vagy vérvizsgálati eredmény alapján, ehhez táplálék provokáció eredménye is szükséges. Ez a vizsgálat szakemberek felügyelete mellett, kórházi körülmények között történik, ugyanis a tünetek teljes biztonsággal előre nem jósolhatóak meg.

Szegedi Éva - Szabó Alexandra

Első publikálás: 2009. április

Átdolgozva: 2012. április 13.